Nemzeti imánk atyjára emlékeztünk Sződemeteren
A huszonötödik alkalommal gyűltek össze igen szép számban olyanok, akik fontosnak érzik, hogy főt hajtsanak Kölcsey Ferenc születésének évfordulója alkalmából. Több szempontból is különleges volt az idei rendezvény, hiszen 170 éve zenésítette meg Kölcsey alkotását Erkel Ferenc, s azt pár nappal később, egy nyilvános ünnepségen először elhangzott.
Egész nap esőre állt Kölcsey Ferenc szülőfalujában. Az ünnepség előtt csitult az áldás, majd a koszorúk elhelyezésére égszakadás közben került sor. A rendezvény a Hymnus elszavalásával kezdődött - Kovács Zsombor temesvári versmondó, evangélikus lelkipásztor mondta el az egész költeményt. A 25 évvel ezelőtt létrehozott esemény főszervezője, Muzsnay Árpád üdvözölte ezt követően az egybegyűlteket.
"Megtiszteltetésként élem meg, és határtalan öröm számomra, hogy immár a 25. alkalommal köszönthetem a Kölcsey Ferenc 200. születése évében elindított, s azóta hagyományossá, Kárpát-medenceivé vált sződemeteri Kölcsey-megemlékezés résztvevőit, s én vezethetem le a reformkor egyik legnagyobb politikusának és írójának szülőfalujában rendezett ünnepségünket. Azon alkotó előtt tisztelegve, kinek előbb elhangzott versét, nemzeti imánként és himnuszunkként idén 170 esztendeje zenésítette meg Erkel Ferenc, s két nap múlva ugyancsak 170 esztendeje hangzott fel először nyilvános ünnepségen, majd Nagyboldogasszony napján szentmisén" - mondta Muzsnay.
Tóth Kriszta nyíregyházi diák mondott el ezt követően egy Kölcsey-költeményt. A helyszínre való tekintettel ökumenikus áhítat következett. Ennek keretében Pakulár István református tiszteletes, Bodor Zoltán római katolikus plébános, valamint Florin Holhoș görög katolikus parókus mondta el ünnepi gondolatait. A házigazda tiszteletes nemzeti zarándokhelynek nevezte Sződemetert. Pakulár Sára diák mondott a továbbiakban Kölcsey-verset. Riedl Rudolf, a Szatmár megyei helyhatóság alelnöke beszéde elején szabadkozott amiatt, hogy majdhogynem járhatatlan út vezet a szülőfaluba. Mint mondta, súlyos adóssága az a megyének, hogy az elkövetkezendő ünnepekre már frissen aszfaltozott úton lehessen eljönni. Üdvözölte ugyanakkor azt a tényt, hogy sok a fiatal megemlékező. Reményei szerint az itteni lelki többlet hatására évente eljönnek ide, elvágynak majd a költő szülőfalujába. Dicső Mátyás szatmárnémeti diák szolgált ezután versmondással.
Gheorghe Marian sződemeteri polgármester elmondta: javasolni fogja a község döntéshozó-testületének a település hírének öregbítéséért, a rendezvény megszervezéséért válasszák díszpolgárrá Muzsnay Árpádot. Meglepte a javaslat a főszervezőt - vallotta be -, és megtiszteltetésnek is veszi. Ugyanakkor - mint kifejtette -, amennyiben a tanács egyet is ért ezzel, nem fogadja el, míg valóban fel nem újítják az idevezető megyei utat, illetőleg nem kerülhet vissza a több alkalommal is eltávolított emléktábla Kölcsey szülőházára, a görög katolikus közösség mostani parókiaépületére. A továbbiakban szólt az egybegyűltekhez Köteles István, Álmosd polgármestere és Baráth Barna, Szatmárcseke alpolgármestere. Mindketten kiemelték, hogy Kölcsey révén ez a három település összetartozik. Előbbi tudatta, hogy települése a debreceni virágkarneválra díszkocsival készül, melynek tematikája a három Kölcseyhez kötődő falu. Kérte a jelenlévőket, illetőleg e három település barátját, hogy szavazzanak majd erre a kocsira. A csekei elöljáró arról beszélt, hogy a költőnek köszönthetően megismerhette a sződemeterieket, megismerhette az itteniek gondolkodását, szerinte épp ez a lényeges, egymás megismerése, az esetleges félreértések megbeszélése, tisztázása a békés jövő záloga. Pop Titusz szatmárnémeti diák mondott közben verset, majd Berki Ádám szatmárnémeti diák, a szomszédos Szilágypér lakosa tette ezt a későbbiekben.
A négynapos csekei táborozásról szólt a továbbiakban az ünnepség. A főszervező elmondta azt, hogy az egyik feladat gyanánt a részvevő diákoknak ki kellett fejteniük, mit is jelentenek szerintük Kölcsey sorai a mai fiataloknak. A legjobb 5-5 alkotást fel is olvasták a fiatalok. Az egyik hölgy számára a költő verseiből kitűnik, hogy fel kell vállalnia önmagát, kreatívnak kell lennie, méghozzá azért, mert ezekre az erényekre mindenkorban szükség van. Időközben eleredt az eső. Erre való tekintettel a MINTHA két tagja pár 18-19. századi nótával kedveskedett. Majd a koszorúkat és a kegyelet virágait helyezték el a húsz éve felavatott szobor talapzatához. Koszorút helyezett el számos magyarországi szervezet, az RMDSZ megyei szervezetének nevében Pataki Csaba szenátor, de például a Magyar Ifjúsági Kezdeményezés nagykárolyi szervezete is.
Nemzeti imánk eléneklésével zárult a főhajtás.
